A fejlesztési programjaim megközelítése
Visszatekintve az eddigi programjaim sikerességét igazoló tényezőkre, bátran kijelenthetem, hogy nem csupán egy elméleti anyag tartalmi mélysége lehet a fókuszpont.
Alapvetően abból a tényből kiindulva, hogy egy – átlagosan – 2 napos csoportos képzés sok pénzbe kerül, okot ad arra, hogy ne csak erre a 2 napra helyezzük a hangsúlyt, főleg ne egy „elméleti” képzésre.
Mi a megoldás?
Az általános, sematikus tartalmak, elméleti modellek és módszerek kizárása egy képzési projektből!
Elkerülhetetlen egy alapos előzetes felmérés a véglegesített program összeállítása előtt, és talán a legfontosabb hangsúly még a konkrét tréningen túl a képzés követési szakaszában is rejlik.
Ha pedig a tréning tematikai és metodikai elemeit vizsgáljuk meg, akkor a főszerepet a szükséges technikai tudás, strukturált kommunikációs eszközök és a helyzetgyakorlatok adják, melyek alapot biztosítanak a személyes visszajelzésekhez és az egyéni fejlesztési akciótervek elkészítéséhez ott és akkor!!!
Ez mind szükséges ahhoz, hogy a résztvevőket kimozdítsuk a megszokott komfort zónájukból, és a gyakorlati alkalmazhatóságra való rávezetéssel elkötelezetté tegyük őket az újonnan szerzett készségek alkalmazására.
Nézzük meg kicsit részletesebben az egyes lépéseket:
1.) Előzetes felmérés
A fentiekben leírt személyre szabottság eléréséhez elengedhetetlen, hogy egy végleges tematika kialakítása előtt lefolytassunk egyeztető megbeszéléseket, felméréseket, melynek során további részletes információkat kapunk a résztvevőkről, ügyfélesetekről, fejlesztendő területekről.
Ennek eszközei lehetnek:
személyes interjúk (vezetőkkel és résztvevőkkel),
vezetői kiértékelő megbeszélések,
csoportos értékelő workshop,
on-the-job felmérés.
Az megvalósult felmérésekről miden esetben részletes írásbeli elemzés is készül.
2.) Megvalósítás (tréning esetében)
- A programjaim során jellemzően 70% gyakorlati és 30% elméleti megközelítést alkalmazok.
- Minden tréning egy „ismereti” gyakorlattal kezdődik, azaz a munkatársakkal kimondatom, hogy a téma az eredményességük szempontjából miért fontos és hol lehet fejlődési pont az aktuális témában. Megerősítést kapnak abban, hogy a legfontosabb hozzáadott érték nem a produktumban, hanem a személyes hozzáállásukban és tevékenységükben rejlik!
- Iparág specifikus esettanulmányokon, valós ügyféleseteken keresztül beszéljük át, és rakjuk össze a szükséges, alkalmazható módszertant.
- Ehhez én is, mint tréner behozom az általam tapasztalt "élménycsomagot", mint tanulási pontot.
- Az elméleti tartalom is a megszokott kommunikációs tréningekkel szemben amikor csak lehetséges, egy struktúra alapján építi fel az eszköztárat, annak érdekében, hogy a tréning végén ne csak elkóborolt gondolatokban maradjon meg a résztvevők fejében a sok üzenet, hanem egy áttekinthető folyamat mentén bármikor könnyedén lekövethető legyen az.
- Fontos szabály, hogy minden - a programjaim során felépített - módszertan, tudás, szabályrendszer integrálható kell, hogy legyen az ügyfélnél alkalmazott folyamatokba, protokollba.
- Programjaim jellemzően ügyfél-diagnosztikai lap elkészítésével és egyéni akciótervezéssel záródik, ami a tréninget követően ad segítséget az új technikák gyakorlásához illetve a vezetői és/vagy tréneri követésekhez, visszamérésekhez.
- Röviden összefoglalva a tematikai lépéseket:
- 1. elméleti blokk
- Helyzetgyakorlat
- Kiértékelő megbeszélés
- 2. elméleti blokk
- Helyzetgyakorlat
- Kiértékelő megbeszélés
- Stb.
- Egyéni akciótervezés
3.) Visszamérés
A program megvalósítását követően az adott lehetőségekhez és szükséges lépésekhez igazodva teszek javaslatot a képzési program követésére.
Egy visszamérés legfontosabb célja, hogy képet kapjunk a képzési program által generált változásokról.
Ennek módszerei lehetnek:
- A vezető felkészítése a követésre (vezetői coaching),
- tréneri követés on-the-job módon,
- tréneri követés kiértékelő workshop keretében,
A tréner által készített visszamérésekről miden esetben részletes írásbeli elemzés készül!
